A direkt marketing kezdetei Amerikában az 1900-as évek elejére nyúlnak vissza. Na ezt azért gondolhattuk, az ilyen dolgok mindig valahogy Amerikából indulnak.

 „Amit az ember szóban elmondhat, le is írhatja. Mindazt, amit az ember eladhat, levél útján is el tudja adni.” (John H. Wright, 1925) Szép gondolat, de Wright úr akkor még rémálmaiban sem látta azt a töménytelen reklámot, és mindenféle zajos, gyors és színes dolgot ami manapság hat a békés polgárokra.

 Európában azonban csak az 1960-as évek végén kezdték alkalmazni a direkt marketing módszereket. Magyarországon még később, csak a rendszerváltás után, az 1980-as évek végén kezdődött meg a direkt marketing tevékenység a külföldi csomagküldő cégek magyarországi megjelenésével. Na az előző két megállapításon sem csodálkoztam különösebben, csak azon méláztam el egy kis időre, hogy miért bevállalósabbak az amerikaiak? Ha itt felvetődik egy-egy olyan gondolat, amit ott meg is valósítanak, itt többnyire legyintenek, a műveltebbje esetleg hozzáteszi, hogy ez nem Amerika.

Érdekességként azonban van néhány igazán történeti adalék: William Caxton angol nyomdász már 1476-ban röplapokon reklámozta a Canterbury mesék című könyvét, de olyan feljegyzést is találtam, hogy az 1460-as évek végétől kezdve Németországban hirdetéseket is adtak ki egylapos nyomtatványok (szórólapok) formájában, ezeket feltehetően az utazó ügynökök terjesztették. A legkorábbi hirdetést Heinrich Eggestein adta ki 1468 és 1470 között Strasbourgban, azzal a céllal, hogy bejelentse 41 soros Bibliájának a közeljövőben való megjelenését. Ezeket az egylapos nyomtatványokat feltehetően ötven-száz példányban jelentették meg, és mivel minden Buchführer (aki ezeket a hirdetőlapokat főleg tájékoztatásra használta) nagy területen működött, a hirdetéseket kiadó nyomdászok termékei olyan vidékekre is eljutottak, amelyek messze kívül estek saját közvetlen környezetük határain. 

A második ránk maradt hirdetés, amely a mainzi Schöffer által kiadott, még raktáron lévő (kapható) könyvek listáját tartalmazza, körülbelül 1469-70-ből származik. Húsz cím van rajta, Fust és Schöffer vagy csak Schöffer kb. 1458 és 1469 között készült kiadványai.

A XVI. század elejétől kezdve a hirdetőlapok vesztettek népszerűségükből, és helyüket fokozatosan a könyvformában kiadott katalógusok vették át, ezek a század végére mindenütt elterjedtek. A régi típusú utazó könyvkereskedő a XVI. század folyamán háttérbe szorult, és az állandó üzlethelységgel rendelkező könyvkereskedőkből lettek a nyomdászok legfontosabb üzletfelei. Ezt az álláspontot látszik alátámasztani az a tény is, hogy a jól használható hirdetőlapokat, melyeknek ugyanakkor megvoltak a maguk korlátai, végleg felváltották a tekintélyesebb nyomtatott katalógusok. A XV. századi hirde­tések korai és kézzelfogható bizonyítékai annak a feltételezésnek, hogy a nyomdászokat és a kiadókat elsősorban könyveik értékesítése érdekelte, ahol csak találtak vásárlót maguknak, ellentétben azzal, amit A. Schirokauer állít, hogy csak helyi piacra termeltek.

Benjamin Franklin XVIII. század szintén élt a direkt marketing eszközeivel 1744-ben megjelent első levélrendelésű katalógusa; az I. világháború előtt DM-szakkönyvek  jelentek meg Németországban és Nagy Britanniában, ezekről a könyvekről sajnos nem sikerült eddig semmi közelebbit megtudnom, de remélem sikerül kiderítenem, hogy pontosabban miről is szóltak.

Visszakanyarodva a modern korba, egy nagyon hasznos kis összefoglalót is sikerült találnom munka közben a direct mail-ek követelményeiről, amit levélküldéskor akár ellenőrző listaként is használhatunk.  Fazekas Ildikó-Harsányi Dávid „Marketingkommunikáció érthetően”című tankönyvéből származik:

A direkt mail formai jegyei:

-          levél formátum

-          figyelemfelkeltő megjelenés

-          jó átláthatóság

-          könnyű olvashatóság

-          jó papírminőség

-          jó nyomtatási minőség

-          nem túl hosszú terjedelem, tömörség

-          vállalati jegyek használata (jó beazonosíthatóság)

-           képek, egyéb vizuális elemek használata, 10 fixációs pont kialakítása (olyan megoldások, amelyek a figyelem megragadását szolgálják)

-          kiemelések

-          saját kezű aláírás, lehetőleg magas beosztásban lévő munkatárstól

-          dátum

-          utóirat

-          a vállalat címe, elérhetősége

A direkt mail tartalmi jegyei:

-          pontos megszólítás, titulus

-          egyértelmű, világos, jól követhető szöveg

-          tömör, lényegre törő megfogalmazás

-          helyesírási hibáktól mentes

-           szakzsargontól mentes

-          meggyőző, hiteles

-          pontosan bemutatja az ajánlatot

-          azt is, hogy mi a teendő

-          pozitív, előnyöket kihangsúlyozó

-           válaszra, cselekvésre ösztönző

-          udvarias, barátságos, megfelelő hangnemet használ

-          a célcsoport stílusában íródott

Összefoglalva tehát: a Bifidus essensis csupán a kereskedelemben használt kifejezés. Az L. casei szintén csupán az egyik fajta a bélben működő, rengeteg baktérium közül - de ezt a tudósok is ezen a néven emlegetik.

 Ami biztos, és amiben mindenki megegyezik: a probiotikus élelmiszerek jó hatással vannak a beleinkre és az emésztésünkre. A szakértők szerint ezek a hasznos bélbaktériumok segítik egyensúlyban tartani a bélflórát, ezáltal támogatják a védekező rendszer megfelelő működését. Így segítik a szervezetünket a kórokozókkal szemben. Ezeket az állításokat tehát tényként kezelhetjük.

 - A probiotikumok a tápcsatornán áthaladva átmenetileg fejtik ki hatásukat, ezért érdemes őket rendszeresen, naponta fogyasztani - javasolta a Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke. - A probiotikus élelmiszerek és tejtermékek hozzájárulnak általános jó közérzetünk és egészségesebb életritmusunk fenntartásához, úgyhogy fogyassza ezeket egészséggel! (168ora.hu)

"A Garnier Body Intensive 7 Days testápoló egy újszerű összetevőt, L- Bifiduszt tartalmaz, mely képes optimalizálni a bőr természetes vízháztartását. Az L -Bifidus-t a probiotikumok területén folytatott kutatások ihlették. A bőrgyógyászok által kozmetikai tulajdonságai, többek között hidratáló hatása miatt elismert hatóanyag. Az L-Bifidus segít visszaállítani a bőr egyensúlyát, így felvenni a harcot a száraz bőr dehidratációja ellen, és megerősíteni a bőr barrier funkcióját. A természet ihlette, hidratáló tulajdonságú összetevőket tartalmazó különleges formula és az L-Bifidus egyesítésének köszönhetően a testápoló család kivételes hatékonyságú eredményeket ért el, és olyan intenzív hidratálást, ami az utolsó használat után 7 napig is érezhető"

Ezt mondja a hivatalos sajtóanyag.

És ennyi fél-tudományos szöveg összegereblyézése után sem tudom meg, hogy kenjek-e joghurtot a bőrömre…

Hm, vajon a tisztelt hatóság soha nem látogatta meg a Facebook-ot vagy a hasonló közösségi oldalakat? 

 De más, ráutaló magatartást tanúsító, parfümreklámot is betiltottak a szemfüles angol hivatalnokok.

"Nagy-Britanniában betiltották az Yves Saint Laurent parfümjének tévéreklámját. A Belle d’Opium illatot népszerűsítő reklámfilmben Melanie Thierry francia színésznő tánc közben a vénájára bök és ujját végighúzza az alkarja belső oldalán. A Brit Reklámügyi Hatóság lakossági bejelentések alapján vizsgálta a hirdetést, végül arra jutottak, hogy abban szimulált kábítószer-használat látható, mely durva és felelőtlen megmozdulás."(borsa.hu)

 Íme az ominózus pillanat:

A Hathaway kampány egyik képét szívesen beillesztem ide, de a kotekát inkább mellőzöm, aki szeretné megnézni, hogy miért nem használják a reklámokban, használja bátran a Google képkeresőt!

Szinten minden költöző bejegyzést ki szoktam egészíteni, a korábbi túlzott szemérmességet levetkőzve illesztek be korábban saját magam által kicenzúrázott fotókat, de ezzel a furcsa darabbal kapcsoltban továbbra is úgy érzem, elég lesz, ha egy linkkel egészítem ki a bejegyzést, itt lehet kotekákat nézegetni.

Utánanéztem és most egy, a marketinghez nem igazán köthető rövid ismertetés következik.

A vintage stílus jellemzői:

- játékos stílus, a különleges, régi darabokat újakkal párosítja, valamint izgalmas kiegészítőkkel, eredeti és egyedi összeállítást alkotva, vagyis izgalmas, vicces, olykor infantilis, szexi, csajos, vidám és merész

- a tárgyak összhatásukban régiesnek, vagy használtnak tűnnek. A lényeg a tűnik szón van, mert egy vadonatúj darab is kelthet használt hatást, ami a vintage stílus egyik alapjellemzője

- a színek csak a lakástextileken tarkák, maguk a használati tárgyak, bútorok egyszínűek és jellemzően világosak, pasztell színűek, vagy nagyon finoman és visszafogottan díszítettek. A környezet így kiegyensúlyozottá, nyugodttá válik.

 - az anyagok tekintetében a természetes anyagok, a meleg színű fák, kosarak, cserepek dominálnak.

- a régi fényképek, grafikák, akvarellek a stílus fontos kiegészítői

Ez a nosztalgikus irányzat számos stílus jegyeit viselheti magán. Az ide sorolható tárgyakat, kiegészítőket nem lehet egy katalógusból lemásolni – jó adag kreativitás szükséges a melegséget árasztó hangulat kialakításához. a régi holmik eredeti funkciójától eltérő használat (például, a sufniból kimentett széket használhatjuk éjjeli szekrénynek, vagy a régi fém sütisdobozt virágcserépnek)

És miért népszerű?

Részben hangulati megjelenési eszköze annak a szemléletnek, hogy azoknak a tárgyaknak is helye van otthonunkban, amelyek már nem csillognak úgy, mint fénykorukban, nem a legmodernebb kialakításúak, de még praktikusak, használhatók. Részben egyfajta tudatosság is szerepet játszik, hiszen egy régi tárgy felhasználása, átalakítása jóval kevesebb környezeti terhelést jelent, mint kidobni és újat beszerezni.

Mindezzel párhuzamosan az is erőteljes irány, hogy otthonainkban szeretnénk minél több természetes anyagot alkalmazni, és egyre többen kerülik a műanyagok, környezetre vagy épp az egészségre káros anyagok használatát. A régebbi korok bútorai, berendezési tárgyai természetes hatást keltenek, meleg színű fák, fonott kosarak, cserépedények.

A színek elsősorban a kiegészítőkben jelennek meg, mintás textilek, több árnyalatban megjelenő dekorációs, berendezési elemek. Ám a bútorok jobbára egyszínűek, és gyakran kopottak.

Nem súlyos hiba ez ugyan, de mégis, egy olyan cégtől, mint az Unilever nem biztos, hogy ezt várnám.

A reklám  így fest:

Azt hiszem ma sem tudnék többet hozzáfűzni...

Meg kell állapítanom, hogy a vizsgaidőszakban nagyon lelkesen írtam a bejegyzéseket. De máshol is követek el néha ezt azt:

A szellemturizmus foglalkoztatott ez után az írás után is, így született egy másik, egy külföldre tekintő.