Különböző okokból mostanában sokat bújom Sas István "Az ötletes reklám" című útikalauzát. Gyakorlatilag fejezetenként, nagyon alaposan rágom át magam rajta és amint van valami, ami további keresésre ösztönöz, máris kezdem a kutatást. Szó esett a könyvben arról is, hogy neves művészek is alkottak a reklámipar számára, ami nem volt meglepő számomra, hiszen az egyik kedvenc festőm Alfons Mucha, és az ő életművének jelentős részét a reklámplakátok teszik ki, amik azonban nem térnek el a művész jellemző stílusától.
Vagy Henri de Toulouse-Lautrec művészi igényű reklámplakátjai is sokak számára ismertek.
Amire sokkal jobban felkaptam a fejem, az József Attila, mint reklámszövegíró. Hát ez még az egyetemi tananyagból is kimaradt, pedig bölcsész diplomám van. Azonnal nekiláttam megkeresni néhány példát, hogy vajon József Attila mit és hogyan reklámozott. (Itt még azt a gondolatot is rá lehet gombolni, hogy a korabeli celeb szerepe a reklámban, de ő legalább azt csinálta, amihez értett, írt.)
A Magyar Reklámszövetségnek köszönhetően találtam egy verset, a Magyar Reklám 2009-ben megjelent egyik számában leltem rá.
József Attila reklámverse
Mit visel úrinő és mit hord kokott
Fejebúbján, ha nem Nor-coc-ot.
Sapkám Nor-coc
Ilyet hordok.
Nor-coc sapkám hona Svájc
Viseli Svarc, hordja Svárc.
Minek annak a fuszekli,
Kinek fején Nor-coc dekli.
Eszemadta kis barnája,
Nor-coc gyártmány a sapkája.
Hôbe, hóba, télen nyáron
Nor-coc sapkát hord a párom.
Akármilyen snorr kokott-
Még az is hord Nor-coc-ot.
A másik meglepetést a kreativ.hu-n sikerült megtalálnom, újabb József Attila műre nem sikerült ugyan bukkannom, de egy Arany János reklámversikére igen, Flóra szappan- és tisztítószer népszerűsítésére vállalkozott:
„Ágnes asszony! Bolond kelmed?
Hiszen van otthon Flórája!
Sose jöttek volna rája!”
A reklám, mint a szójáték nagyszerű lehetősége, sok író érdeklődését felkeltette.
Legkevésbé Karinthy Frigyes szerepvállalásán csodálkoztam, hiszen neki röpke ujjgyakorlat lehetett egy humoros reklámszlogen megírása.Karinthy Frigyest ugyan a szükség vitte rá, de nem szégyellte reklámtevékenységét, sőt: végrendeletében meghagyta, hogy halála után összes művei között szerepeltetni kell ezeket az írásokat is.
„Drámát legjobban Sexpír
Poloskát Ditrichstein írt!”
„Így írtok ti: Karinthy –
Így írtok én: Ditrichstein!”
Sajnos az interneten nem sikerült több nekik tulajdonított reklámot fellelnem, azt hiszem majd egy könyvtári kutatással kiegészítem a gyűjteményt.
Egy kicsit még körülnéztem a cikk első változata óta Karinthy témában:
"Én egészen véletlenül jöttem rá, hogy a reklámmal pénzt is lehet csinálni" - nyilatkozta az író -. "Ez akkor volt, amidőn az Így írtok ti kötetemben egy Ady versparódiába a nagyobb vicc kedvéért bevettem azt a szót is, hogy Herz szalámi. A szalámigyár ezért hálából olyan mennyiségű rúd szalámival halmozott el, hogy fel kellett csapnom alkalmi szalámikereskedőnek. Ekkor tudtam meg, hogy egy író részére
a reklámpiac is hozhat valamit." Bár tagadta, hogy a népszerű szlogent:"Mondja marha, mért oly bús? Mert olcsóbb a ponty, mint a hús" ő írta volna, de köztudomású volt, hogy mintegy tíz nagyvállalatnak ő szállított reklámötleteket.
