Marketingmoments

A munkaerőhiány egyik következménye

2019. április 08. 21:50 - Marketingmoments

Burnout 1. rész

Úgy tűnik nem tudok eltávolodni a vezetői léthez kötődő témáktól. Ezt a posztot inkább csak egy kis ismertetőnek szánom, mert én sem hittem volna, hogy a coach jóslata ilyen hamar valóra válik. Hát hiába, ezek a modern kori jósok... Attól, hogy úgy látszik megtapasztalom a kiégés tüneteit, még nem lettem szakértő, de elkezdett foglalkoztatni a téma, mert a vezetőket és szellemi munkát végzőket egyre gyakrabban érinti.

Ahogy lassanként máshová igazolnak a kollégák és a jelenlegi munkaerő piacról nem tudunk megfelelő utánpótlást szerezni, egyre nagyobb a terhelés a maradókon (és nem csak a vezetőn). Továbbá ott van az a tény, hogy a régi kolléga sok tudást, rutint és jó gyakorlatot is elvisz a munkaerején és a személyiségén kívül.

hustle-and-bustle.jpgAzért írok a kiégésről, mert jobb megelőzni, mint később megpróbálni kimászni belőle, ugyanúgy mint bármilyen betegségből., de jellemzően ezt nem fogadjuk meg. Thomas M. H. Bergner a téma szakértője is úgy foglalja össze röviden, hogy nem gyógyítható egy éjszaka alatt. Két forrást is használtam mostanában, hogy elkezdjem helyrerakni a dolgokat.

A tüneteket ugyan némileg másként csoportosítják, lehet 4 és 3 csoport de az testi tünetek kategória egybevág mindkét megközelítésnél. Főként a fertőzésekre való fogékonyság, a gyakori fejfájás, a váll, nyak és hát elmerevedések, fájdalmak, az alvászavarok és a folyamatos fáradtságérzet a legjellemzőbb tünetek. Ez már önmagában is elég lenne a jóból, de az érzelmek ezt tovább fokozzák: a lelkesedés elvesztése és az ingerültség, érzelmi kitörések, és ahogy haladunk előre, bele a burnout sűrűjébe, ezek csak romlanak, a teljes reménytelenségig, kételyig, belső ürességig. Már nem hiszünk magunkban, a tudásunkban, gyámoltalanná válunk. Ehhez kötődnek a szociális tünetek, amelyek még jobban belevisznek az ördögi körbe amit a kiégés jelent. A beszéd gyógyít Bergner szerint, de a szociális tünetek éppen ezt a gyógyulást gátolják: nyűgnek érezzük a társas kapcsolatokat, vonakodunk a találkozásoktól, elszigetelődünk és visszahúzódunk. Frank H. Berndt elkülöníti még a szellemi tüneteket, amit Bergner a viselkedés alá sorol a szociális tünetekkel együtt. Lássuk mi jöhet még: memóriazavar, kontraproduktivitás, koncentrációs zavar, erőnkön felülinek érezzük az elvárásokat. Szélsőséges esetben bizony egészen a halálvágyig el lehet jutni. 

Ki és miért ég ki? 

Valaki a külső tényezőket okolja, valaki a lelki beállítottságot, de az igazság itt is félúton lehet: mindkettővel számolni kell. 

Ebben a bejegyzésben a külső tényezőkre térek ki, hiszen azok közé tartozik a címben említett munkaerő hiány, de a későbbiekben megpróbálom majd a többi aspektust is megvizsgálni, talán így segítve magamon és esetleg másokon is.

pencil-2878764_1920.jpgFelsorolom az okokat a teljesség igénye nélkül, hiszen ez a lista nagyon hosszú lehet, és kiegészítem a saját tapasztalataim alapuló gondolatokkal:

  • túl magas munkaterhelés, stressz - komoly ok, de ha tudjuk kompenzálni, önmagában még váltja ki a kiégést
  • erőforrások hiánya (munkatársak, eszközök hiánya, vagy eszmei támogatás) - ha elhúzódik, vagy szinte folyamatos probléma, akkor nagyon intenzíven visz el az energiát
  • kevés vagy elmaradó pozitív visszajelzés - ezt alul értékelik, és a jó módszereket sem mindig ismerjük, érdemes rá időt fordítani, hogy megtanuljuk
  • munka és magánélet nem egyértelmű különválasztása - a modern technika hátránya, ott a mobil, a net, szinte bárhol és bármikor lehet dolgozni (én a kütyümentes hétvégére törekszem)
  • magas vagy nem világos elvárások és célmeghatározások - ez pedig bizony kétélű fegyver, mert ha nem tudom pontosan mi és mennyit várnak el, nyomaszt, ha a vezető visszadobja, hogy nem jó, de nem indokol, definiál és ad támpontot,  abból két dolog is következik: nem tud fejlődni a beosztott, és/vagy a főnök sem tudja mit is akar; lehetőség szerint a feladat legyen világos, jól meghatározott céllal
  • ellentmondások a főnök, kollégák, ügyfelek, stb. között - ez nem kivédhető, mert emberi tényező, de érdemes törekedni a mielőbbi feloldásra
  • adminisztrációs kényszerek - én ezt kiegészíteném az értekezési kényszerrel, mindkettő fölösleges időrabló lehet, ha érdemi tartalom nélkül kell csinálni, az időpazarlás pedig a magas terhelés, a munkaerőhiány mellett belső feszültséget okoz a munkavállalóban; érdemes optimalizálni a papírhegyeket és az értekezleteket, és a felszabaduló időt és energiát problémamegoldásra fordítani
  • alacsony fizetés (az üzenete: "a munkád nem sokat ér") - az önértékelés csökkenésével csökken a lelkesedés, elindul az ördögi kör amiből kiégés vagy kilépés vagy mindkettő lehet
  • állandó alkalmazkodás az új helyzetekhez és az ezzel járó bizonytalanság - bizonyos szintig az alkalmazkodás fenntartja a rugalmasságot, de a folytonos változás és bizonytalanság felőröl, gondoljunk csak a Maslow-piramisra, mennyire az alap közelében van a biztonság
  • félelem a munkahely elvesztésétől - nagyon hasonló a fent ismertetett ponthoz

A lista korántsem teljes, de érdemes vetni egy pillantást a munkánkra, vajon hány pont illik rá? Ezzel mennyit energiát veszítünk és tudjuk-e ezt valamilyen módon pótolni? 

Ha csak leadunk energiát, de nem nyerünk, villámgyorsan kiéghetünk.

Foly. köv.

Források: Frank H. Berndt Kiégés (Hasznos tudás mindenkinek 30 percben)

Thomas M.H. Bergner Burnout A kiégés megelőzése 12 lépésben

Szólj hozzá!
Címkék: stressz kiégés

A bejegyzés trackback címe:

https://marketingmoments.blog.hu/api/trackback/id/tr5514749269

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása