Egymás után 2 nagy cégről, amelyiknek nagy rajongótábora is van a Facebook-on felröppent a hír és persze a hozzá illő képanyag is, hogy hogyan kommunikálnak az oldalukon. Előbb Norbiék háza táján került fel a falra egy nem igazán elegáns hozzászólás az oldal "gazdájától", vagy annak látszó valakitől.

Azért írom, hogy annak látszó valakitől, mert Norbi reagált a hozzászólásra és józan paraszti ésszel megmagyarázta, hogy miért nem tőlük származik ez a hozzászólás:

Olvasgattam és nem értettem egy csomó felháborodást. Nem is érthettem, mert nem én és nem is a cégből valaki alkotta. Makacs gyerek vagyok, ha mondok valamit, azt egyrészt vállalom, ha hülyeség (olyan is van minden embernél), akkor elnézést kérek. (ilyen is volt már) Amikor írok, mindig kiírom, hogy Norbi, vagy egyből Schobert Norbert adminként lépek fel. Tőlünk is mindenki a nevével ír. Update dietetikus stb. (...) Soha nem tartoztam a beszólogatós, másokhoz beírogatós FB felhasználók közé. Van elég rossz ebben az országban, nem szeretnék hozzájárulni. Ha ilyen genyóként gondolnám, akkor se osztanám, már sima üzleti érdekből sem. Ez evidens. Jó pénzért vannak profik, akik hekkelnek FB oldalakat(....) Szűkül az itthoni piac és elindult a fókaharc a kevés "hal" miatt. Mi kell ehhez? Feltörni, beírni valami felkaphatót (posztot nem mer, mert kilóg a lóláb) és azonnal oldalt hozni létre róla, majd megosztani. Régi trükk. Választásoknál szokták, evangelistának hívják. Hittérítő. A poltikában 100 ilyet is felvesznek a profi egyetemisták közül és zúzzák az ellenpárti blogokat. Tényleg profi. Én pedig se ekkora hülye, se ennyire durva csávó nem vagyok.

A magyarázat logikus, elfogadható, és ami szimpatikus, hogy ott maradt a nyoma, a megfelelő véleménnyel körítve, nem próbálták meg nem történtné tenni, hiszen sok oldal és magánemberek is ráharaptak erre.  

Ha a mi cégünket is tartják annyira népszerűnek, hogy érdemesnek látják a feltörésre, bepróbálkozásra, stb. érdemes hasonlóan cselekedni, nem csak csendben törölni kell, hanem reagálni rá, vállalni, hogy ilyesmi megeshet.

A másik baki már kevésbé szimpatikus, de ennek  a történetnek is lesz tanulsága.

A Lego sem nevezhető kicsi cégnek, és komoly rajongótáborral büszkélkedhet itt Magyarországon is. Ők az alábbi kis kommentet bírták kibiggyeszteni az oldalukra:

A képet már csak a Shopaholic-ról tudtam megszerezni, mert idő közben törölték.

Ugyancsak a Shopaholicról tudom a következő információt: Market-SK Kft-t ügyvezetője Kovács Péter nem kívánta kommentálni a kiírást. "Nincs hozzátenni valónk, az álláspontunk az oldalon olvasható."

Tudom én, hogy a negatív reklám is reklám, de talán szebben is lehetett volna intézni ennek az eseménynek a lefutását. A csendben leszedjük és úgy csinálunk, mintha mi sem történt volna megoldás a lehető legrosszabb választás az üzemeletető részéről, hiszen nem a vásárló hibája, hogy ők elkövették az a bakit, hogy nem kötötték értékhatárhoz azt, kinek jár kulcstartó.

Tehát: ja játékot szervezünk, ajándékot vagy kupont adunk, pontosítsuk, kinek, mikor mennyiért. Ha kupont, akkor különösen legyünk alaposak, meddig érvényes, mire váltható be és mire nem.

Egy szegedi megrendelőnek ilyet készítettünk (majd róluk is írok), megjelölve, hogy mire lehet váltani és mire nem és meddig érvényes.

Ha már ezt nem tettük meg, nem voltunk körültekintőek, akkor nyeljük le a békát és küldjük el a megígért ajándékot, és a morgolódást hagyjuk az irodánk falai között, ne publikáljuk.

Ha meg már publikáltuk, legalább később egy bocsánatkéréssel próbáljuk meg tompítani az élét.

Egyébként sajnos az a valós tapasztalat, hogy egyre jobban megnéznek az emberek minden fillért. ahogy emelkednek az árak, úgy kell lemondaniuk bizonyos dolgokról. Kioktatással, morgolódással ez nem fog megváltozni. Inkább próbáljunk empátiát tanúsítani. Fenti kávézónk Facebook oldalán is panaszkodnak az árakra, pedig ott az volt a bejegyzés, hogy minden süti 200 forint alatti áron kapható, de van olyan, aki ezt is soknak ítéli, és szerintem ez nem őt minősíti.

Tudom, hogy nem egy világbajnok válasz, de mi ezt írtuk:

A Facebook egy kötetlen felület, szabadabban lehet rajta kommunikálni az ügyfelekkel, de ezzel ne éljünk vissza, ne feledjük, az ügyfél az a Facebook-on is ügyfél, legfeljebb pizsamában és házipapucsban.