Időnként a főnökeim  valamelyike hirtelen felindulásból felszólít arra, hogy írjak néhány rádiószpotot. Szorgalmasan próbálkozom velük, többet is legyártok egy-egy témára, de igazán sosem tudom, hogy melyik a jó, jó-e valamelyik egyáltalán. Elkezdtem keresni valami szakirodalmat arról, hogy hogyan is írjunk jó rádióreklámot. Kerestem a neten, voltam könyvtárban. Könyvben alig találtam rá említést, neten pedig jellemző módon inkább reklám vizsgára készített tananyagokat találunk. Ez utóbbinak megvan az az előnye, hogy alapos és összefoglalja az előnyöket és hátrányokat.   Ezekből a publikussá tett munkákból mazsoláztam össze egy összefoglalót, de talán olyan hosszú lesz, hogy nem is zsúfolom bele egy posztba. Talán ha tisztázom az alapfogalmakat, akkor közelebb kerülök az alapvető kérdéshez: hogyan írjak jó rádióreklámot?

A rádióreklám az 1920-as években, szinte a rádiózással egyidejűleg született meg és fejlődött, fejlődik napjainkig.

A rádióreklám főbb jellemzői és specifikumai

A rádióreklám auditív reklámeszköz,  tehát olyan mondanivaló közlésére alkalmas csak, amely hallás útján tökéletesen érthető, felfogható, s egyáltalán nem igényel mindehhez vizuális bemutatást. Az élő beszéd meggyőző erejét a kommunikátor személyisége adja.

Előnyök

- Az internet és a tv növekvő szerepe mellett is megtudta őrizni súlyát.

- presztizse: Az emberi hang miatt közvetlenebb, őszintébb és személyesebb bármely más kommunikációs formánál. Érzelmi hatást válthat ki. A rádióban a beszéd tempója és a hang érzelmi modulációja nagyon lényeges.

 - A befolyásolás sikere érdekében építenie kell a zenére és egyéb auditív eszközök funkcionális hasznosítására is.

- A rádióreklám egyidejűleg hat az egész ország területén, a kommunikációs kontaktus másodpecek alatt jön létre. Gyorsasága vitathatatlan.

 - A rádióreklám nem igényel aktív közreműködést a kommunikáció befogadójától.

 - A ráfordítás/hatás viszonyszám a rádióreklámot az egyik legolcsóbb reklámeszközzé teszi.

- A 3 médiatípus közül a rádió a legstabilabb. A rádiós piac kiszámítható, előre tervezhető, és hosszútávú kapcsolat építhető ki a neki megfelelő célközönséggel rendelkező rádióállomás között.

- Reklámok hozzátartoznak a sugárzás dinamizmusához. Reklámkerülés tekintetében itt a legkedvezőbb helyzet, nem kapcsolnak el a reklám miatt.

- Regionális rádiók hallgatottság az adott területükön nagyon magas, tehát a területi célozhatóság nagyon jó.

Hátrányok:

 - Sok korláttal, vagy negatív jellemzővel is rendelkezik. „a szó elszáll, az írás megmarad”. Vagyis a rádióreklám csak sugárzásának befejezéséig tart.

- Napjaink embere vizuális ember

- A rádióhallgató számára a közlés sebessége adott. E helyzet az ismétlések számával és a reklám időintervallumának növelésével csökkenthető.

- A rádiót az emberek nagy része háttérként hallgatja- befogadói szituáció

- Nehezen irányítható. Területileg bizonyos mértékig irányítható. Kimondottan rétegműsorokhoz kapcsoltan célozhatók meg egyes piaci szegmensek.

- Az adás idejét jó előre le kell kötni, így gyakran le kell mondani az aktuális, promt nyilvánosságot igénylő hirdetések közléséről.

Negatív jellemzői azt a következtetést erősítik, hogy a rádióreklámot nem célszerű egyetlen, fő reklámeszközként, önállóan alkalmazni.

A szakemberek napi 3 megjelenést tartanak megfelelőnek, ami kb. heti 20 spotot jelent. Gyakori ismétlés ajánlott, az alacsony emlékezeti értéke miatt.

A rádió hirdetés elemei:

szöveg (emberi hang, márkanév, a tempó és ritmus – lehet gyorsabb, mint a beszédtempó)

hangeffektusok (érthető legyen, hiteles legyen, vizuális megjelenésben segítsen)

zene (erőteljes): összekötő, háttér zene- halkan szól, a műsor alatt is,  adaptált zene- a szöveg közvetlenül v. áttételesen kapcsolódik a reklám tartalmához

Folyt. köv.