Írtam már bejegyzést a Közösségi kalandozások című könyvről, amelyben Lévai Richárd bemutatja a Nescafé körül, egy nyereményjáték kapcsán felcsapó botrányt, de egy kevésbé ismert és népszerű márka is nagy bakot tud lőni egy-egy nem végiggondolt játékkal. Egy kósza levél kapcsán jutott eszembe egy régen, még a Facebook előtti időkben történt esett. Nem szeretném közzétenni a cég nevét, mert azóta sokat fejlődtek, de akkor még csak az út elején jártak. Meghirdettek egy játékot, amin saját alkotásokkal lehetett nevezni. A saját alkotás pedig kicsit mindig olyan, mintha az ember gyereke lenne. A szervezők ott hibáztak, hogy nem korlátozták semmilyen módon a szavazást, nem kellett regisztrálni, nem volt semmilyen korlátozás. Ha valakinek volt egy éppen ráérő ismerőse, vagy a játékosnak volt rengeteg ideje, akkor számtalan sok szavazatot hozhatott össze egyetlen nap alatt. Volt, aki fél nap alatt behozhatatlanul elhúzott, mint később kiderült, néhány ráérős ismerős beszervezésével.

A felháborodáson túl ez a rosszul szervezett játék és az okozott csalódás kötődik a fejemben azóta is a céghez. Nem érzem úgy, hogy vásárolni szeretnék tőlük, szolgáltatásukat pedig főleg nem venném igénybe. Mindezt annak ellenére, hogy tudatosan tisztában vagyok  vele, hogy ez nem szándékos volt, kezdők voltak, és nem volt mögötte rossz szándék, és ha esetleg érkezik tőlük egy levél, rögtön ez jut eszembe. Nem tudom, hogy hányan és hány játék kapcsán éreznek hasonlóan. Ezzel a kis történettel csak szerettem volna felhívni a figyelmet arra, hogy egy játékkal néha olyan csalódást okozhatunk, ami sokáig megmarad az emberekben. Ha játékot szervezünk, inkább induljon egy nappal később, de legyünk körültekintőek, hogy a szervezéssel ne okozzunk csalódást.