A szekunder adatok nagyon sok hasznos információval segíthetnek egy kutatást. Előfordulhat, hogy egyes marketing problémák megválaszolásához, megoldásához elegendő az, ha csak szekunder adatokat gyűjtünk, ha csak ilyen adatokra támaszkodunk. A szekunder adatgyűjtést más szóval „íróasztal kutatásnak” is nevezzük, mivel a szükséges információkat össze tudjuk gyűjteni akár az íróasztalnál ülve is. A szekunder kutatás során már meglévő adatokra támaszkodunk. További előny ennél a kutatásnál az, hogy időt és költségeket is meg tudunk egyszerre takarítani, hiszen rövidebb idő alatt és a primer kutatásokhoz képest olcsóbban hozzájutunk a szükséges információhoz.

A módszer használatának  legfontosabb hátrányai:

Viszonylag gyorsan elavulnak az adatok

Nem biztos, hogy minden megválaszolandó kérdésünkre találunk megfelelő szekunder szekunder információt

További hátrány a módszerrel szemben az, hogy ki tudjuk-e választani a rendelkezésre álló nagy információ halmazból azokat, melyek a leginkább relevánsak a felmerült marketing kérdés megválaszolásának szempontjából.

Hol juthatunk szekunder információhoz?

• Online és offline szaklapokból, újságokból
• Online és offline publikációs anyagokból
• Online és offline szakkönyvekből
• Online és offline tanulmányokból
• Online fórumokról
• Statisztikai kiadványokból
• Kutatóintézetek piackutatási eredményeiből
• Blogokból

Primer információk Amikor a szekunder információk nem bizonyulnak elegendőnek, a vállalat megkérdezéssel, ankétokkal, fókuszcsoportokkal, interjúkkal, megfigyeléssel vagy kísérletezéssel szerzi meg a vállalat számára szükséges információkat.

Időbeliség szerint lehet:

• egyszeri specifikus
• omnibusz vizsgálat
• ismételt, panelvizsgálat
• információs panel, levelező hálózat
• folyamatos adatgyűjtés.

A primer módszerekkel beszerezhető információk:

Vizsgálat tartalma szerint: tények, objektív jellemzők tervek, szándékok indítékok szokások reakciók vélemények

A vizsgálat alanyai szerint: fogyasztók, vásárlók felhasználók, beszerzők kereskedők, közvetítők (eladók, ügynökök) szakértők

A vizsgálat kiterjedése szerint: teljes körű vizsgálat reprezentatív vizsgálat

A kutatás tisztázandó kérdései: Miért, Hogyan, Hol, Mikor, Kivel?

Primer kutatás szükségessége

• nem áll rendelkezésre megfelelő adatbázis
• a rendelkezésre álló adatok már nem érvényesek
• információk nem célcsoport-specifikusak
• szekunder adatok információs korlátja áll fenn
• bármilyen új információra van szükség

A vállalat saját maga, vagy ügynökséget megbízva szerez be információkat

Primer információk előnyei

• az adatfelvétel egyedi céloknak megfelelően történik
• az információ időszerű
• adatgyűjtés módja ismert ás ellenőrizhető
• a megbízhatóság szintje ismert 
  

Primer információk hátrányai

• az adatgyűjtés drága és időigényes
• bizonyos adatok nem szerezhetők be így
• emberi erőforrás igénye nagy