A szekunder adatok nagyon sok hasznos információval segíthetnek egy kutatást. Előfordulhat, hogy egyes marketing problémák megválaszolásához, megoldásához elegendő az, ha csak szekunder adatokat gyűjtünk, ha csak ilyen adatokra támaszkodunk. A szekunder adatgyűjtést más szóval „íróasztal kutatásnak” is nevezzük, mivel a szükséges információkat össze tudjuk gyűjteni akár az íróasztalnál ülve is. A szekunder kutatás során már meglévő adatokra támaszkodunk. További előny ennél a kutatásnál az, hogy időt és költségeket is meg tudunk egyszerre takarítani, hiszen rövidebb idő alatt és a primer kutatásokhoz képest olcsóbban hozzájutunk a szükséges információhoz.
A módszer használatának legfontosabb hátrányai:
Viszonylag gyorsan elavulnak az adatok
Nem biztos, hogy minden megválaszolandó kérdésünkre találunk megfelelő szekunder szekunder információt
További hátrány a módszerrel szemben az, hogy ki tudjuk-e választani a rendelkezésre álló nagy információ halmazból azokat, melyek a leginkább relevánsak a felmerült marketing kérdés megválaszolásának szempontjából.
Hol juthatunk szekunder információhoz?
- Online és offline szaklapokból, újságokból
- Online és offline publikációs anyagokból
- Online és offline szakkönyvekből
- Online és offline tanulmányokból
- Online fórumokról
- Statisztikai kiadványokból
- Kutatóintézetek piackutatási eredményeiből
- Blogokból
Primer információk Amikor a szekunder információk nem bizonyulnak elegendőnek, a vállalat megkérdezéssel, ankétokkal, fókuszcsoportokkal, interjúkkal, megfigyeléssel vagy kísérletezéssel szerzi meg a vállalat számára szükséges információkat.
Időbeliség szerint lehet:
- egyszeri specifikus
- omnibusz vizsgálat
- ismételt, panelvizsgálat
- információs panel, levelező hálózat
- folyamatos adatgyűjtés.
A primer módszerekkel beszerezhető információk:
Vizsgálat tartalma szerint: tények, objektív jellemzők tervek, szándékok indítékok szokások reakciók vélemények
A vizsgálat alanyai szerint: fogyasztók, vásárlók felhasználók, beszerzők kereskedők, közvetítők (eladók, ügynökök) szakértők
A vizsgálat kiterjedése szerint: teljes körű vizsgálat reprezentatív vizsgálat
A kutatás tisztázandó kérdései: Miért, Hogyan, Hol, Mikor, Kivel?
Primer kutatás szükségessége
- nem áll rendelkezésre megfelelő adatbázis
- a rendelkezésre álló adatok már nem érvényesek
- információk nem célcsoport-specifikusak
- szekunder adatok információs korlátja áll fenn
- bármilyen új információra van szükség
A vállalat saját maga, vagy ügynökséget megbízva szerez be információkat
Primer információk előnyei
- az adatfelvétel egyedi céloknak megfelelően történik
- az információ időszerű
- adatgyűjtés módja ismert ás ellenőrizhető
- a megbízhatóság szintje ismert
Primer információk hátrányai
- az adatgyűjtés drága és időigényes
- bizonyos adatok nem szerezhetők be így
- emberi erőforrás igénye nagy