Marketingmoments

A piaci verseny, fogalom, funkció, versenystratégiák

2015. november 14. 20:45 - Marketingmoments

Tanulási segédlet

Kornai János megfogalmazása szerint a verseny egyfajta koordinációs mechanizmus. E mechanizmusok azért alakultak ki, hogy az egyének tevékenységeit összehangolják, mivel az ember társadalmi lény, és a munkamegosztás miatt gazdaságilag sem önellátó, ezért szükség van olyan rendező elvekre, amelyek a másokkal való kapcsolatait szabályozzák. A piaci koordináció nem az egyetlen lehetséges vezérlő, még egy piacgazdaságban sem.

Polányi Károly mutatott rá, hogy a piac egyáltalán nem öröktől való, sőt létrejötte egyenesen az állam beavatkozásának eredménye volt.

A gazdasági verseny tehát a fenti megközelítés szerint a piacon megjelenő eladók és vevők magatartását meghatározó elv. A fogalom feltételezi, hogy több eladó és vevő egyszerre jelentkezik, továbbá az ő érdekeik egymással konfliktusban állnak. Minden eladó a saját termékét szeretné eladni, és minél nagyobb nyereségre szert tenni – ezért a lehető legmagasabb (még elfogadható) árat kérik a vevőtől. A fogyasztók a lehető legalacsonyabb áron szeretnének a legjobb termékekhez hozzájutni. A tényleges vételár tehát valamilyen kompromisszum eredménye lesz..

A klasszikusok – így Adam Smith – felfogásában a verseny olyan koordinációs mechanizmus, melyben állami beavatkozás nélkül, a „láthatatlan kéz” jóvoltából jön létre az egyéni hasznok követéséből az érdekek harmóniája. E koncepció szembehelyezkedett a merkantilista nézetekkel, melyek az állam koordinációban betöltött szerepét hangsúlyozták. Ám ez nem jelenti azt, hogy az állam teljesen magára hagyja a gazdaságot, a verseny törvényi kereteit meg kell teremteni, és be kell tartatni.

A verseny funkcióit 3 csoportba sorolhatjuk:

  • Jóléti funkció– a fogyasztó választási lehetőségét jelenti a különböző termékek és szolgáltatások között
  • Hatékonysági funkció– a verseny miatt a vállalatok arra kényszerülnek, hogy a lehető legolcsóbban, a legkisebb ráfordítással költséggel működjenek, hiszen a költségek alapvetően meghatározzák a piaci pozíciót
  • Allokációs funkció– a verseny miatt a vállalatok arra kényszerülnek, hogy a rendelkezésre álló erőforrásaikat olyan termékekre és szolgáltatásokra kell hogy fordítsák, amire valós fogyasztói igény mutatkozik (ha nem lenne verseny nem lenne érdeke, hogy a fogyasztó azt kapja amit szeretne, mert úgy sincs más, konkurencia miatt viszont fontos, hogy a fogyasztó mit akar)

Versenyszerkezet:

  1. hány és mekkora cég versenyzik a piacon
  2. az egyes cégek befolyása a piaci tényezők elsősorban az árak alakulása - egyes cégek mennyire képesek a piac egyes részeit befolyásolni
  3. A piacralépés nehézség foka - mennyire tudják a piacon lévők megakadályozni új cégek piacra lépését

Verseny a fogyasztónak jó, mert a verseny miatt több termékből választhat, alacsonyabb áron. Verseny pozitív a fogyasztónak, vállalatok a verseny korlátozásában érdekeltek. Ezért különböző lépéseket tesznek pl.: összejátszanak
Emiatt védik a versenyt szabályok.

Versenyszabályozás:

A verseny fenntartása egy fontos dolog, tisztességtelen versenymagatartásról törvény is készült.

  • Közérdek miatt– a verseny a gazdaság növekedését, fejlődését hozza magával, ezért közérdekből támogatott (új technológia, energiatakarékosság stb.)
  • A többi piaci szereplő érdekében– az üzlet tisztességes megtartása
    • piaci szereplők összejátszásának vagy a kartell tilalmának megfogalmazása
    • gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma (monopóliumok a túlzott piaci méret, piaci részes miatt a többieket hátrányos helyzetbe tudja hozni pl.. csökkenti a felvásárlási árakat, árukapcsolást hajt végre)
    • fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalma, tilos a fogyasztót megtéveszteni, a termékről valótlant állítani.

A versenyelőny azt a plusz értéket jelenti a vevő számára, amelyet a vállalkozás tud biztosítani a piac többi szereplőjével szemben. A versenyelőny a vállalkozások minden tevékenységnél megfigyelhető, a beszerzéstől az értékesítésig.

A versenyelőny mind a vállalkozás mind a vásárló számára egyaránt fontos, ez az a tényező ugyanis, amely befolyásolja a vásárlót abban, hogy mely vállalkozás termékét vagy szolgáltatását veszi meg. Ahhoz azonban, hogy meghatározhassuk a vállalkozás versenyelőnyét, ismerni kell a versenytársak szolgáltatásait is, de az első és legfontosabb, hogy a saját vállalkozásunk pozitív és negatív tulajdonságaival legyünk tisztában.

Versenystratégiák

Ezeket követhetik a vállalatok a piaci verseny során.

Michael Porter, versenynek a vállalatokkal kapcsolatos kategóriáit sok szempontból vizsgálja, ő is megalkotta a lehetséges versenystratégiákat:
Szerinte a versenyelőny 2 forrásból származhat:

  • Költségelőny – olcsóbb, terméket legalacsonyabban előállító
  • Különbözőség vagy termékdifferenciálás – termék más, jobb minőségű,

Ezt a két versenyelőnyt a piac méretével lehet kombinálni és a vállalat eldöntheti, hogy mekkora piaci szegmenst szeretne elérni. Ez alapján 4 versenystratégiát különböztet meg.

 

Költség

Különbzőség 

Szűk piac 

Költség fókusz vstr.:
árérzéken fogyasztók, szűk
szegmens

Megkülönböztető fókusz
vstr.:
 egy terméken nagy a 

haszon, szűk piacon (luxus
cikkek)

Tág piac 

Költségvezető vstr.: egy
termékre jutó alacsony
haszon mellet nagy
volumenben értékesít, eimatt
nagy a haszon (Tesco)

Megkülönböztető vstr: 
termék különleges, jó
minőségű, megbízható,
széles fogyasztói kört ér el
(autók - VW, mobil - Nokia

 

GYÉMÁNT-modell:

Összegyűjti azok a legfontosabb befolyásoló tényezők, melyek a versenyképességre hatással. 4 nagy csoportját különbözteti meg a befolyásoló tényezőknek: (kettővel kiegészíti)

  • Tényező ellátottság:
    • Humán források (munkaerő, ára, mennyisége, képzettsége)
    • Pénzügyi források, rendelkezésre áll-e, ha nem milyen feltétellel lehet igénybe venni.
    • Természeti erőforrások (minősége, ára, földrajzi elhelyezkedés)
    • Infrastuktúra (közlekedési és kommunikációs rendszer)
    • Tudásbázis (tudományos, műszaki ismeretek birtoklása)
  • Keresleti feltételek:
    • Hazai, belföldi kereslet
    • A hazai kereslet nemzetközivé tételének lehetősége
  • Támogató – kapcsolódó iparágak:
    Támogató:
    azok amelyek a vállalat számára a szolgáltatásokat, nyersanyagokat nyújtják (beszállítók)

    Kapcsolódó: azok a vállalatok, akikkel megosztunk, koordinálunk tevékenységeket, ezzel költséget és kockázatot tud megosztani  (közös fejlesztés, közös kutatás, közös beszerzés)
    (Térségi bázis – földrajzi közelség, földrajzi koncentrációból eredő előnyök pl.: egy városban koncentrálódik a vállalt beszállítói és együttműködő intézményei, ktg.megtakarítás, információ megosztás, )
    Klaszter: támogató és kapcsolódó iparágak, együttműködő intézmények és versenytársak földrajzilag koncentrált elhelyezkedése.
  • Vállalati stratégia:piacműködés, piacszerkezet – a vállalat céljához vezető út. 
    • +1: Kormányzat: kevésbé vállalat által alakított dolog. Gazdaságpolitika
    • +2: Véletlen: pl. természeti katasztrófák, háborús konfliktusok, felfedezések, találmányok.

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://marketingmoments.blog.hu/api/trackback/id/tr108078832

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.