Az ellátási logisztika a beszállítóktól a rendszer kapcsolódási helyéig terjedő anyagáramlást és az ehhez kapcsolódó információáramlást tervezi, szervezi, irányítja és ellenőrzi.

A beszerzési logisztika főbb feladatai:

• - a beszerzés tervezése
• - beszerzési piackutatás
• - ajánlatkérés
• - ár és költségelemzés
• - a megfelelő beszállítók kiválasztása,
• - szállítási feltételek meghatározása,
• - a határidők meghatározása,
• - a beérkezések ütemezése,
• - szállítópartnerek nyilvántartása és minősítése,
• - a megrendelések diszponálása,
• - a szükséges anyag- és információáramlás lebonyolítása.
• - szállítóeszközök, raktárak, raktári berendezések megválasztása,
• - a beszerzések pénzügyi lebonyolítása

A beszerzés főbb feladatai irányítási szintenkénti bontásban a következők:

stratégia szinten:

• - a piaci környezet elemzése, döntés az egy vagy több forrásból való beszerzés (single vagy multi sourcing) között;
• - make or buy (gyártani vagy venni) típusú döntések a gyártási mélység eldöntésével összefüggésben,
• - a beszerzési stratégia megválasztása

taktikai (tervezési) szinten:

• - a szállítási mód megválasztása
• - közúti szállítás esetén döntés: saját járművel való szállítás vagy fuvarozó bevonása
• - a beszerzési piac feltárása, a lehetséges beszállítók kiválasztása,
• - a fuvarozó vagy szállítmányozó megválasztása
• - ajánlatok kérése;
• - az ajánlatok értékelése, a beszállítók kiválasztása;
• - a fuvarozási vagy szállítmányozási keretszerződések megkötése;
• - egységrakomány-képző eszközök megválasztás,
• - az árakra, szállítási feltételekre vonatkozó tárgyalások;
• - alapanyag készletgazdálkodás 

operatív (végrehajtási) szinten

• - a beszállítási megrendelések lebonyolítása: előkészítés, rendelés feladás, rendelés-feldolgozás, rendeléskövetés
• - a beszállítások megszervezése, árufogadás, járműkirakás, egységrakomány képzés vagy bontás, kicsomagolás, csomagoló eszközök, üres ER képző eszközök elszállítása,
• - áruátvétel: mennyiségi és minőségi ellenőrzés, kísérőokmányok átvétele, az átvétel igazolása,
• - esetleges reklamációk, visszaszállítás lebonyolítása
• - alapanyag-raktározás

A beszerzés a legnagyobb költség egy iparvállalatnál, ui. a bevételének 55-80 %-át költi az input anyagokra. ⇒ a beszerzési logisztika jelentősége nő!

A beszerzési koordináció

A beszerzésért felelős személy számára rendelkezésre kell állni a beszerzéssel kapcsolatos információknak a felmerülő koordináció lebonyolításához.

Beszerzési Menedzser Index (BMI)

 A Purchasing Managers Index (PMI) egy nemzet, vagy régió gazdasági állapotának egyik jelzőértéke. A rendszeres időközökben megjelentetett PMI-jelentés rendkívül fontos mutató a pénzügyi piacokon, mivel ezzel jelölhető, illetve ezen tekinthető át egy adott terület időszakos szolgáltatói vagy gyártói tevékenysége.

 A PMI öt fő indikátorból áll: új megrendelések, készletek állománya, termelés, szállító teljesítések és a foglalkoztatási környezet.

  Ha a PMI értéke 50 feletti szám, akkor az növekedést jelent az előző hónaphoz képest. Az 50 alatti érték szűkülést, míg a kerek 50 változatlanságot jelent.

  Az eurozóna PMI 5.500 termelő vállalkozó megkérdezésével jön létre, német, francia, spanyol, olasz, osztrák, ír, görög és holland részvétellel. Ezen országokban állítják elő az eurozóna hazai össztermékének 92%-át. Hasonlóan az amerikai ISM indexhez, az 50 feletti érték bővülést, az 50 alatti pedig visszaesést jelez. Az index közepes piaci relevanciával bír.

A magyar PMI: Beszerzési Menedzser Index (BMI)

 A gazdasági sajtóban rendszeresen megjelenő BMI a termelő vállalatok „havi gyorsjelentése” a magyarországi feldolgozóipari konjunktúra-trendekről. A felmérést a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság hónapról-hónapra mintegy 100 magyarországi feldolgozóipari vállalat bevonásával végzi.

  A felmérés alapjául szolgáló rövid adatlapon nem kérnek bizalmas vállalati adatokat. Nem számszerű adatokra kérdeznek, hanem az előző hónaphoz képest tapasztalt változásokra és okaira. Az adatlap kitöltése a résztvevők körében többnyire a beszerzési/logisztikai/termelési/anyaggazdálkodási vezető alá tartozik. Kérdéseinek megválaszolása – jellemzően a hónap utolsó hetében – mintegy 2-3 percet vesz igénybe. A kérdések kitérnek a termelésben, beszerzésben, beszerzési árakban, készletekben, export-importban érzékelt változásokra – hogy azok magasabb, változatlan vagy alacsonyabb szinten vannak-e, mint az előző hónapban voltak.

Beszerzési szervezetek típusai

(dr. Majoros 1998)

A különböző típusú szervezeti megoldások közös jellemzője, hogy a beszerzőknek üzlet- és sikerorientáltnak kell lenniük, ismerniük kell cégüket, ugyanis a beszerzés olyan funkció, amely kölcsönhatásban van a vállalat minden más feladatával.

Beszerzési szervezet típusai:

• Centralizált
• Decentralizált
• Kombinációs
• Termékorientált

Centralizált beszerzési szervezet

Önálló, centralizált, magas beosztásban lévő vezető által irányított önálló beszerzési szervezet. Minden beszerzést ez a központi beszerzési részleg bonyolít le.

Előnyei:

• Könnyebben átláthatók a vállalat teljes beszerzési szükségletei, s igény szerint csoportosíthatók, összevonhatók az igények.
• Hasonló kedvezmények összevonása, a nagyobb mennyiségben való vásárlás árkedvezmény elérését teszi lehetővé.
• Elkerülhető a vállalat egyes részlegei közötti beszerzési verseny hiánycikkekért, valamint a fölös készletek beszerzése.
• A nagyobb beszerzési szervezet nyomást gyakorolhat a szállítókra, akár a hiánycikkek esetében, de akár a határidők betartásában.
• A nagyobb beszerzési szervezetben specializálódhatnak az alkalmazottak egy-egy területre, termékköre, s az adott területen nagyobb ismeretük, ismeretségük lesz, amely alacsonyabb árakat eredményezhet.
• Csökkenthetők a szállítási költségek is a rendelések csoportosításával, nagyobb mennyiségek fuvarozásával.
• Alacsonyabbak az adminisztrációs költségek.
• Jobb, átfogó készletgazdálkodás és anyaghasznosítás, magasabb szintű kontroll, és pénzügyi tranzakciók konzisztenciája valósulhat meg.

Decentralizált beszerzési szervezet

Beszerzési funkciókat az egyes termelési részlegeknek adják ki, minden egységnek önállóságot biztosít ezen a területen. Előnyeit a heterogén termékek előállítói használhatják ki.

Előnyei:

• Adott részleg beszerzője jobban ismeri saját részlege szükségleteit, a műszaki specifikációkat, az esetleges helyettesíthetőség lehetőségeit.
• Jobban ismerik a helyi potenciális szállítókat, ezért képesek gyorsan reagálni az igények illetve a kínálat változásaira.
• Kevesebb a papírmunka.
• Jobb az együttműködés a termelési vezetővel, jobban ellenőrizhetők a kiadások.
• A termelés felelőssége lesz a szállító kiválasztás, s így az output minősége, az eredményesség csak tőlük függ, nő a felelősségük.
• Lehetőség nyílik a szállítói lánc közvetlen befolyásolására.
• A termelés jobban ismeri a fogyasztói igényeket, s gyorsabban, rugalmasabban tud reagálni ezek változásaira.

Kombinációs megoldás

A kettő kombinációja, az egyes területeken központosított beszerzés, másutt nem.

Ebben az esetben van egy kisebb központi beszerzési osztály, amely a vállalat szempontjából meghatározó értékű termékek beszerzését bonyolítja, míg egyes termelési részlegeknél is van egy beszerzési csoport, aki a kisebb értékű helyi beszerzésekért felelős.

A központi osztály felelős a beszerzési stratégia, a szabványok és specifikációk meghatározásáért, a nyers- és alapanyag beszerzéséért, a beruházási javak beszerzéséért, az importbeszerzésért, ő koordinálja a termelési részlegnél lévő beszerzők tevékenységét, felelős munkatársak továbbképzéséért. Ez a szervezeti megoldás igyekszik elkerülni az egyes megoldások hátrányait.

Termékorientált beszerzés

Ritkán alkalmazott szervezeti megoldás, főleg alapanyaggyártó nagyvállalatok használják, ahol az egyes nyersanyagok beszerzésére szakosodott csoportok alakulnak, illetve egy csoport foglalkozik minden egyébbel.