A reklámot és hirdetést többnyire modern kori vívmányként használjuk, utáljuk vagy szeretjük.

Gondolom sokan meg fognak lepődni azon, hogy milyen régről maradt ránk az első feljegyzés a hirdetésekről.

Thébában i.e. 100 körül valakinek eltűnt Shem nevű rabszolgája. A rabszolga gazdája hirdetményt tett közzé, melyben egy "egész aranyat" ajánl annak, aki kézre keríti a Shemet. Ez volt az első fennmaradt hirdetés, a modern reklám- és hirdetési ipar előfutára.

Aztán mint egy korábbi bejegyzésben írtam is róla, 1476-ból is maradt fenn, William Caxton angol nyomdász röplapja, amin reklámozta a Canterbury mesék című könyvét, de olyan feljegyzést is találtam, hogy az 1460-as évek végétől kezdve Németországban hirdetéseket is adtak ki egylapos nyomtatványok (szórólapok) formájában, ezeket feltehetően az utazó ügynökök terjesztették.

Alig néhány száz év múltán egész más lett a hirdetés.

A hirdetési tevékenység mára leginkább a márkaépítéssel kapcsolódott össze, sok nagy márka története kezdődött azzal, hogy a tulajdonosai már korán hajlandóak voltak hirdetésbe fektetni. Mostanra átalakult a hirdetés egyfajta harctérré, a márkaháborúk harcterévé, ahol néha botrányos, vagy vitát kiváltó eszközöket is bevetnek. A Benetton kampányai klasszikus példái ennek, ahol a ruha meg sem jelenik a plakátokon, a hirdetéseken, csak egy-egy megbotránkoztató képen a márkajelzést láthatjuk. Némelyik reklám már azt a kérdést is felveti, hogy meddig terjednek a szólásszabadság határai. Vajon az első hirdetések készítői mit szólnának az alábbi képhez, ha hirtelen ideugranának az időben?

Az tény, hogy hirdetni megéri, hirdetni kell,  de azt nem tudjuk, hogy pontosan melyik működik majd és melyik nem, hiszen arról sem maradt fenn feljegyzés, hogy Shem előkerült-e vagy sem.Még egy érdekes adalék arról, hogy mennyire korán kezdték ismertté tenni magukat a nagyok. John Styth Pemberton gyógyszerész keverte ki a Coca-Colát, és ő is kezdte forgalmazni. Az első évben 73 dollárt és 96 centet költött reklámra, annak ellenére, hogy az első év bevétele mindössze 50 dollár volt.

Próbálgatjuk, hogy melyik utat érdemes választani, kit melyik hirdetéssel lehet megszólítani, kinek és mit lehet sztárokkal eladni, hová kell bevetni esetleg egy kiskutyát, ha az első hirdetésünk nem jár sikerrel keresünk más felületet, médiát, gondoljuk át a tartalmat és fussunk neki újra.

Ötletadó és forrás: A 75 legjobb üzleti döntés...és 21 a legrosszabbak közül (Alinea Kiadó, Bp. 2004)