Marketingmoments

Számolócédula, reklám a kézben

2012. október 05. 13:04 - Marketingmoments

A reklámtörténet apró, nem túl hosszú életű eszközét, az úgynevezett számolócédulát szeretném most egy kicsit bemutatni, mert azt sem tartom elképzelhetetlennek, hogy még akár újjá is születhet.

szam1.jpegA kicsi, hosszúkás, képes papírszelet, a gépi pénztárblokk elődje volt a számolócédula, a hatékony reklámhordozó. "Azért született a világra, hogy mosolygó színes arcával mindenkit meghódítson, akinek csak a keze ügyébe kerül, vagy akinek a pillantása reá esik, de örökösen csak a hátát mutogatja, a hátát, amin ott van a számla, amit fizetni kell..."(Reklámélet, 1938.) 

A számolócédula a 19. század utolsó harmadában jelent meg. Fénykorát a századforduló idején élte (elsősorban az Osztrák-Magyar Monarchia területén), ahol hihetetlen mennyiségben nyomtatták áruk, cégek szolgáltatások bemutatására. A számolócédulákat leginkább szatócsboltok, vegyeskereskedések, fűszer- és csemegeüzletek, kávéházak használták, melyeket tömbökben kaptak a nagykereskedőktől és a gyáraktól.  Gyártók és kereskedők nyomatták ezerszámra cégük, vagy árujuk reklámozására, melyet összekapcsoltak a számlaadással. Használatuk nem csak az elegáns fővárosi üzletekre korlátozódott: közkézen forogtak vidéki boltokban és számoltak rajtuk kávéházak, vendéglők pincérei is.Természetesen a kiskereskedők saját, csak boltjaikat hirdető cédulákat is csináltattak (viszonylag kis példányszámban), a már akkor is szép számú gyűjtők legnagyobb örömére. 

A számolócédulákat a díszítő grafika sokfélesége jellemzi. Ábrázolnak gyárakat, üzletportálokat és megszámlálhatatlanul sokféle árucikket, szolgáltatást, melyek hol bájosan, hol vidáman sok humorral, hol harsogón, olykor kihívóan hívták fel magukra a figyelmet. Az egykori vevőket szlogenek, rímes sorok szólították meg és a kor ízléséhez igazodott stílusuk. A művészi kivitel színvonalát a megrendelők igényessége és nem utolsó sorban anyagi lehetősége határozta meg. A sokszor jellegtelen ábrák betűk halmazából kiemelkedtek azok a grafikák, melyek például a szecesszióhoz kapcsolódtak, vagy a kor neves művészei (Berény Róbert, Faragó Géza, Bíró Mihály) alkottak.szam9.jpeg

A kis, képek reklámok túlélték az első világháborút. A 20-as években meginduló gazdasági pezsdüléssel a "miniatűr propaganda-hadsereg" ismét bekapcsolódott az áru eladásáért folytatott harcba.

Az önállósult reklámgrafika különböző irányzatai a számolócédulákon is békésen megfértek egymás mellett. Versenytársai ugyan megszaporodtak a reklám és a számlaadás területén, mégis megélték a második világháborút is. Leginkább a kisebb üzletekben, ahol az eladó és a vevő kapcsolata még erős volt.

A számolócédulákkal a gyermekszíveket célozták meg és meg is hódították. Az egy-egy árucikket reklámozó sorozatok és variációk már a buzgón gyűjtő apróságok örömére készültek. Az egy tenyérben könnyen elférő reklámok nem ritkán hatalmas plakátok formájában is megjelentek. Emiatt a számolócédulákat miniatűr plakátoknak is nevezik.

szam 13.jpeg Meglepően sokféle maradt fenn belőlük, vélhetően a szorgos gyűjtőknek köszönhetően. Amiket a mostani bejegyzésben megmutatok, azok abszolút véletlenszerűen, a teljesség igénye nélkül kerültek kiválasztásra. 

A híres pezsgőgyárak (Francois, Törley), a neves italforgalmazók (Dreher, Gottschlig, Zwack), az ismert édességkészítők (Stollwerck, Szerencs), a szalámigyárak (Dozzi, Herz, Pick) megengedhették maguknak a legjobb minőséget és a neves grafikusokat, de a kiskereskedők és kisvendéglők sokszor az olcsóbb nyomdai terméket választották. A kis cédulák nem csak grafikát, hanem reklámszöveget, háztartási tanácsokat és recepteket is megjelenítettek. Íme egy csokorra való: 

 

 

"Ki a Szent István malátakávét issza,szam7.jpg
Annak a feje mindig tiszta."

"Bátor az indián,
Szent István malátakávét vesz aranyán."

"Szent István malátakávé jó eledel,
Okos leszel, ha ebből eszel."

"A szívem csak érte dobban,
Semmit nem szeretek jobban,
Ezt kívánom, azt az egyet:
A Szerencsi konyak – meggyet."

"Papa, máskor is jó leszek
És egész nap szót fogadok,
Ha estére megint, mint ma
Szerencsi csokit kapok."

"Rossz fát tesz a tűzre, ha nem az
"NDUSTRIA"
Faárúgyár és Fűtőanyag RT-nél szerzi be
tűzifa szükségletét, mert csak ott kap jó száraz
IMPORT TŰZIFÁT"

Már a XIX. század végén divat volt a magyar árúk népszerűsítése a piacon:

szam10.jpg"Hazafiasan cselekszik az a magyar asszony,
aki a külföldi árúk helyett
BÉKÉSSY és Tsa. Debreczeni czég
SZAPPANAT vezeti be háztartásába."

Háztartási tanácsként: "Hogyan tartjuk el a borjúhúst? Nyáron is napokig eláll a pincébe, ha csalán közé rakjuk. Ecetes rongyba csak marhahúst lehet csavarni, a borjúnak rossz íze lesz tőle." Egy "Maggi számolócédulán a szágóleves elkészítését olvashatjuk és az "Oetker" céduláinak mindegyikén süteményrecept található, ez hasonló a vanília, sütőpor, élesztő, sőt most már lisztek, cukrok csomagolásán található receptekhez.

Források: http://www.fehervar.net/cikkek/08/szecplakat/

http://budapestantikvarium.hu/szamlalocedulak-toertenete.html

http://www.logoterv.hu/magyar/oldalak/szamolocedula/

szam12.jpeg

szam2.jpg

szam3.jpg

szam4.jpg
szam5.jpg

szam6.jpg

szam 15.jpgszam 14.jpg

szam8.jpgszam11.jpg

 

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

http://marketingmoments.blog.hu/api/trackback/id/tr544821537

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.

Tetszett a bejegyzés? Kövesd a blogot!

blog.hu