Egy húsvéti bejegyzés is átköltözik így nyár végén.
Próbáltam olyan témát találni így Húsvét hétfőre, ami stílusosan illeszkedik a mai naphoz. Mivel nem akarok vallási vagy folklór témák fejtegetésébe bocsátkozni, kézenfekvőnek tűnt, hogy a locsolkodás immár hagyományossá vált kellékévek, a kölnivel vagy parfümmel foglalkozzak egy kicsit. Amikor elkezdtem nézegetni a reklámfotókat, rájöttem, hogy ez nem lesz egy emelkedett hangulatú ünnepi bejegyzés, mert ami a képek sugallnak, az elsősorban az erotika. Mert ugye egy illattól a nők azt várják, hogy nőiességüket emelje ki, a férfiak pedig a férfiasságuk hangsúlyozására törekszenek, mert mindenki akár tudatosan, akár tudat alatt az ellenkező nem figyelmét szeretné felkelteni. Ezt követi a saját egyéniségünk kifejezése. Tehát elsősorban ösztönterületeket kell szegény reklámkészítőnek elérnie, ami nehezebb, mint észérvekkel meggyőzni a kedves vevőt arról, hogy pl. ez a folteltávolító megoldja a gondjainkat. A figyelemfelkeltő és a betiltott reklámok között néha nagyon keskeny tud lenni a határmezsgye. Több reklám betiltásáról is találtam híreket. Egy-két példa:
A brit reklámetikai hatóság (ASA) így indokolta döntését: ˝A modell egy parfümös üveget fog az ölében, a lábai között, úgy véltük, hogy ez szexuálisan provokatív. Tudjuk, hogy a modell 17 éves, de 16 évesnél fiatalabbnak tűnik. Úgy véltük, hogy a ruha hossza, a lábai és a parfümös üveg elhelyezése felhívta a figyelmet a szexualitására. Ezt egybevetve a megjelenésével, úgy véltük, hogy a reklám azt a látszatot keltheti, hogy túl nagy szexualitást tulajdonítanak egy gyereknek. Így azt a következtetést vontuk le, hogy felelőtlen és nagy valószínűség szerint komoly felháborodást vonna maga után.˝
Hm, vajon a tisztelt hatóság soha nem látogatta meg a Facebook-ot vagy a hasonló közösségi oldalakat?
De más, ráutaló magatartást tanúsító, parfümreklámot is betiltottak a szemfüles angol hivatalnokok.
"Nagy-Britanniában betiltották az Yves Saint Laurent parfümjének tévéreklámját. A Belle d’Opium illatot népszerűsítő reklámfilmben Melanie Thierry francia színésznő tánc közben a vénájára bök és ujját végighúzza az alkarja belső oldalán. A Brit Reklámügyi Hatóság lakossági bejelentések alapján vizsgálta a hirdetést, végül arra jutottak, hogy abban szimulált kábítószer-használat látható, mely durva és felelőtlen megmozdulás."(borsa.hu)
Íme az ominózus pillanat:
Hát nem tudom, azt nem szeretném feltételezni a T. Hatóságról, hogy ki mint él, úgy ítél.
Végezetül lássuk hogyan értékeli a parfümök reklámfotózását egy fotós:
"A parfümök világa mindig különleges, mindig bensőséges. A szaglóideg nem is igazi ideg, inkább csak a nyúlványa agyunknak, bár a római I-es számot viseli az agyidegek között. Ennek viszont az az eredménye, hogy az illatok a tudatalattinkra is komolyan hatnak. A parfüm szó eredete a latin műveltség hajnalába veszik. Abban az időben hamvadó tűzre rakták az illatosan füstölgő anyagokat, és azok aromáját „per fumum”, azaz füstön át élvezték. Sok idő telt el az alkímisták műhelyeiben, míg a kivonás és az elválasztás műveletei kialakultak. A parfümök abban is különlegesek, hogy nagyon sokféle kémiai műveletet ismer a parfümgyártás nagyipara. Persze bármennyire is ügyes a mai kémiai ipar, az illatok megalkotása ma is született tehetséghez kötődik. A „Parfüm” című filmnek annyi igazsága ma is van, hogy a parfümgyárakban „orrok” - így nevezik őket - keverik egységes minőségűre az illatokat, és ezek a különleges emberek keresik az új illatanyagokat és illatkompozíciókat. (...)
Néha a parfüm csak kellék egy reklámfotón és ismert illatával, formájával színével és hangulatával a reklámozott termék pozícionálása a feladata. Így kerül telefon és táska mellé, egy autó ülésére, vagy a sportos parfümök esetén sportcipőbe vagy törölközőre. A 2003-as Panasonic mobiltelefon reklámfotóján a legyezők mellett a női parfüm sugallja a telefon célcsoportját. Ha nem co-advertising, azaz együtt reklámozás útján kerül kiválasztásra a termék, akkor vigyázni kell arra, hogy relatíve ismeretlen gyártmány kerüljön a termék mellé a reklámfotón."(fotosuli.hu)
